Március 20-22 között tartjuk nagyböjti lelkigyakorlatunkat Turán, amelynek vendége Kovács András, a gödöllői Szentháromság plébánia plébánosa. „Pici atyával” életútjáról és a húsvétra való felkészülésről beszélgettünk.
Jól tudom, Atya Úriból származik?
Igen.
Hogyan jut el egy „úri gyerek” a papi életpályáig, hivatásig?
Mi viszonylag sokan vagyunk Úriból a település méretéhez képest. 2500-an laknak Úriban, és hárman vagyunk papok a faluból, illetve van most egy kispap is. Szerintem az atyáknak köszönhető, akik ott, meg a környéken voltak. Leginkább Szegedi Laci atya, aki Sülysápon volt, meg Pekker Imre atya, aki meg Úriban. Vagy legalábbis az én életemben ők nagyon sokat jelentettek, és az ő hatásukra indultam el.
Gondolom a család is gyakorló katolikus volt?
Igen, a család egyik fele: édesanyám részéről inkább, édesapám részéről kevésbé. De én jártam kiskoromtól, tehát az én történetem egy igazi falusi történet.
Mikor kapott meghívást Atya?
Igazából már kiskoromtól, amikor elkezdtem ministrálni, onnantól ez nagyjából érződött. Aztán nyilván volt, amikor kevésbé, volt, amikor erősebben, de érettségi után ezt döntöttem.
Ritka, amikor valakinek ennyire egyenes az út.
Igen, de tetszett, szerettem, és annyira jó példák voltak előttünk, hogy ez alakította a pályámat.
Hol kezdte Atya a papi pályafutását?
A szeminárium után öt évet voltam Salgótarjánban, aztán hat évet Dányban, Zsámbokon, meg egy kicsit Kókán is. Utána kerültem ide Gödöllőre, ahol most már ez a harmadik évem.
Mesélne atya a gödöllői „kollégákról”?
Ketten vagyunk, illetve inkább másfelen: Kovács Lajos atya általában hétvégenként van péntektől vasárnapig Gödöllőn, a többi napon Pesten lakik, illetve tanít az egyik egyetemen. Jelenleg van egy átmeneti diakónus is velünk, Erik, őt júniusban szentelik pappá, illetve van egy állandó diakónusunk is, Gyurka – ő Szadán lakik és mindkét egyházközségben szolgál.
A lelkigyakorlat kifejezés már a keresztény ókorban sem volt ismeretlen, sőt közvetett formában már az Újszövetség leveleiben is előfordul. „… gyakorold magad a jámborságban. A test gyakorlásának ugyanis kevés a haszna, de az istenfélő élet mindenre jó, mert a jelen és a jövendő élet ígérete kapcsolódik hozzá” (Pál apostol Timóteushoz írt leveléből, 1 Tim 4,7). A negyedik/ötödik században élt szerzetes, Johannes Cassianus már szó szerint „exercitia spiritualia“-nak, magyarul lelkigyakorlatnak nevezte azt a technikát, amelyet szerzetestársainak ajánlott.
Mai értelemben vett lelkigyakorlatok elterjedésében azonban kétségkívül Loyolai Szent Ignácnak, a Jezsuita Rend megalapítójának volt a legnagyobb érdeme, aki „Lelkigyakorlatok” címmel könyvet is írt, amely rengeteg ember életét változtatta meg. Az eredeti Szent Ignác féle lelkigyakorlat 30 napig tart, amelyet a jezsuita rend tagjai ma is gyakorolnak.
Az újkorban a katolikus egyházban a lelkigyakorlatok tartása általánossá és változatosabbá vált, de a fő cél nem változott: a lelkigyakorlatok ideje legyen a lelki elmélyülés, az Istennel való találkozás alkalma. (Lelkigyakorlat – Wikipédia (wikipedia.org)- a szerk.)Gödöllőn a Szentháromság egyházközségben tartanak lelkigyakorlatot?
Igazából nálunk kifejezett lelkigyakorlat nagyböjtben nem szokott lenni. Tavalyi évre sikerült teljesen kialakítanunk, hogy minden nagyböjti hétvégének megvan a tematikája: első hétvégén – ami nem kifejezetten egyházközségi, de – akkor van a Szent Imre Általános Iskola tanárainak lelkigyakorlata, következő hétvégén az iskolába járó gyermekek lelki napja. Az azt követő hétvége nem annyira a lelkiségről szól, hanem a templom és a közösségi ház takarítását tartjuk, de ez is egy nagyböjti jócselekedet lehetősége. Következő szombaton egész napos szentségimádás van, és az utolsó szombaton – Virágvasárnap előtt –lelki napot tartunk felnőttek részére. Így készülünk mi a húsvétra. Háromnapos lelkigyakorlatot mi adventben tartunk.
Hogyan kell, kell-e egyáltalán egy lelkigyakorlatra felkészülni?
Szerintem leginkább nyitott szívvel kell rákészülni. Nyilván előtte praktikus, ha az ember imádságban erre már gondol, vagy készül, hogy be tudja fogadni azt, amit az Isten üzenni akar három napon keresztül. Ez azért nehéz szerintem, mert sokszor az Isten olyat üzen, vagy olyat kér tőlünk, amire nem számítunk, vagy amit esetleg nem akarunk. Ha nem vagyunk nyitottak, akkor ez elég nehéz, akkor általában elzárkózunk, és azt mondjuk, hogy „hát ez mégsem nekem szólt”.
Mit üzen Atya a turai híveknek?
Ez a legfontosabb, hogy nyitottnak kell lenni, hogy elfogadjuk, amit az Isten adni akar nekünk. Ne elvárásokkal jöjjünk a lelkigyakorlatra, hanem „csak” nyitottsággal, hogy aztán megtaláljuk az Isten akaratát.
Szeretettel várunk tehát mindenkit március 20-án szerdán 21-én csütörtökön és 22-én pénteken egyaránt este 6 órára a turai templomban.
A lelkigyakorlat minden napján 5 órától szentgyónásra is lehetőség van.
Borítókép: Zsámbok község Facebook oldal